Extrém szállítás, avagy lószállítás másképp

Néhány hónapja, korán reggel felhívott Tisztelt Megrendelő. A kérdése az volt, hogy pontosan négy óra múlva tudunk-e emelőhátfalas autót biztosítani lószállításhoz? A beszélgetésből kiderült, hogy egy III. kerületi lovardából hív. Furcsállottam a kérését, hiszen a lovak körül gyakori a lószállító autó, míg mi nem rendelkezünk ilyennel, és semmi közünk a lovakhoz. A magam részéről, minden állatot gyanúsnak tartok amelyik a térdemtől magasabbra nő, éppen ezért kerülöm is őket.

Kifejtettem neki, hogy élőállat-szállítással nem foglalkozunk, és nem is tervezünk ilyesmit. A válasza az volt, hogy ez nem probléma, hiszen döglött lovakat kell vinni!!! Mivel minket ajánlottak, mint emelőhátfalas autóval rendelkező céget, ezért minket hívott. A kollégám azt mondta: ingyen vállalja a munkát, csak ő mehessen, mert nem látott még
ilyet! A lószállítóba a lovak a saját lábukon besétálnak, de ezek a szerencsétlen állatok, már nem mozdultak sehova… A lovászfiú történetéből kiderült, hogy az éjszakai esőben egy elektromos zárlat következtében áramütés érte a lovakat. (Ekkor tudtam meg, hogy a ló olyan érzékeny az áramra, hogy egy kilenc voltos elemmel ki lehet készíteni.) Mivel az áramnak nem sok nyoma marad, a bizonyítékok beszerzése miatt boncolásra kellet elszállítani a jobb sorsra érdemes pacikat. A négy órás időkorlát pedig azt a célt szolgálta, hogy beálljon a hullamerevség, hiszen -praktikus okokból- könnyebb úgy mozgatni az állatokat.

A könnyebb szó valóban csak könnyebbet, és nem könnyűt jelent, hiszen 5-600 kilós súly, sosem könnyű… Az emelőhátfallal beemeltük az autóba, majd irány az Üllői Nagyállat Klinika ahol a boncolást végezték. Erre a helyre kerülnek végül az állatkerti elefántok, zsiráfok és hasonszőrűek. Ott szerencsére már daruval szabadultunk meg a holt tehertől, illetve a kötelező fertőtlenítést is el tudtuk végezni az autón.

Mit írhatnék befejezésképp?

Megoldunk mindent?!